2014. február 13., csütörtök

Facebook



A SUPERMOTO TÖRTÉNELME



Ha a motorosok között felmerül a téma, örök vita dúl a soha el nem dönthető kérdésről, nevezetesen arról, hogy a motorsportnak melyik ágazata az igazi, melyik kíván nagyobb felkészültséget, bátorságot és melyik ág képviselője képes legyőzni a másikat a saját és a másik sportágában.

Ezt a kérdést úgy 25 évvel ezelőtt Amerikában úgy próbálták megválaszolni, hogy először a gyorsaságis versenyzőket hívták meg egy iszonyúan gyors, a salakpályához hasonló, de legalább 1000 m hosszú, döngölt földes oválpályára, aztán a crossosokat csalták a pályaversenyzők a stadionokba, de az igazi megmérettetés egy minden motoros ágat megérintő, minden versenyzőnek más környezetet jelentő, de saját sportágához kissé közelálló versenyzési forma kitalálása lett volna.

A sok próbálkozás után született meg a megoldás: gyorsasági versenyzésre átalakított, méregerős crossmotorral, slick gumikkal és fánkostálnyi féktárcsákon nyolcdugattyús fékekkel, olyan pályán melynek 70-80 %-a aszfalt (gyorsasági) 10-30 %-a föld, melyen legyen 1-2 ugrató vagy asztal (cross) de a kemény föld szakaszon jó ha van gyors, nyújtott forduló (salak) és nem megvetendő, ha a szilárd pályán a tükör simaságú aszfalt időnként, rövid szakaszokban betonra, makadámra vagy bármi más lehetetlen burkolatra (enduro) változik.

És ezután, rövid vajúdási idő múlva, megszületett az új szakág: a
SUPERMOTO.

Ez az őrület először Amerikában késztette őrjöngésre a motorversenyzők legjobbjait, később az óceánt átúszva, Franciaországban kötött ki, majd rövid idő múlva, fertőző betegségként terjedt el Nyugat-Európában. Hogy néhány példát említsünk- Franciaországban 10 év alatt 2000-nél több lett a hivatalos licences supermotós versenyzők száma, Svájcban a hat éve hivatalos sportágban 400-ban limitálták a licencek számát, mert több versenyzőt nem tudnak foglalkoztatni és a nézők száma, az esős versenyeket is beleszámítva , átlagosan 6000 fő. Olaszországban 2000-ben írták ki az első kupasorozatot és az idén már regionális bajnokságokat kell kiírni, mert 1000 körül lesz a versenyzők száma.

Hazánkban 2001 volt a sportág hivatalos születési dátuma, és a motocross szakágon belül jött létre. 2002-ben közel 80 versenyző vett részt a bajnoki versenyeken, és a sportág 2003-ra önálló szakággá vált. 2004-ben új dimenziót nyitott a quadok felvétele a versenyzésbe. 2005-ben öt szóló motoros kategóriában és két quad kategóriában vehetnek részt tudásuktól és gépük teljesítményétől függően a versenyzők.

Mi a titok? Látszólag nagyon egyszerű.
A verseny rövid, jól belátható pályán zajlik és nagyon látványos.

A sportág „kortalan”. A kifáradt crossozó ugyanúgy élvezheti, mint a még rutintalan gyorsaságizó.
Viszonylag olcsón lehet versenyezni.

És még egy nagyon fontos szempont - aki egyszer belekóstol, rövid időn belül igazi versenyzőnek érezheti magát.

Bár a gyorsasági versenyzés nagyon közel áll az utcai motorozáshoz, az igazi versenyzéshez nagyon kevesen jutnak el. A gyorsasági motor ára milliókban mérhető, és a versenyzés olyan pályákhoz van kötve, amiből kevés van (legalábbis Magyarországon).

Akinek a cross tetszik, jó edzői segítséggel is csak egy-két év múlva kezdi sejteni, hogy mire is képes az alóla kitörni akaró gép és halálfélelem nélkül gurulhat le a siratófalon.
Ezzel szemben aki supermotózni akar, egy kevés gyakorlás után, már az első versenyen azonos pályán motorozik a menőkkel és a versenyt kisebb-nagyobb nehézségekkel teljesíteni tudja - motorversenyzővé vált.

A legjobbak mögött persze komoly versenyzői múlt áll, bajnokságokat nyertek korábban a motocross vagy a gyorsasági szakágban, de a siker kapuja mindenki előtt nyitva áll.

MagyarMotocross Rajongók Klubja

2014. február 6., csütörtök

MŰHELY: a kerék



Általában az enduro és cross motorokon elől 21-19 collos, hátul 17-19 collos  kerék van. Ezeket dobjuk ki. Ajánlatos komplett fűzött kereket venni, mert akkor a motor az eladhatósága szempontjából hiánytalan marad az eredeti állapotában, illetve továbbra is alkalmas lesz terepezésre és téli használatra is.

Betesszük a 17-es, 3,5 coll széles kereket előre, hátulra pedig a 17-es, 4,25-6 coll széleset. Általában hátulra az 5 collosat szereti a többség, mert az mindenhova jó, kanyarodni és csúsztatni is egyaránt – szerintem. A 4,25-ös fordulékonyabb, de csúsztatásnál és kanyarban a kisebb tapadási felület miatt instabil. Minél vastagabbat választunk, annál jobban tapad.

Még valami: minél gyorsabb a pálya, annál szélesebb a felni – ez vehető aranyszabálynak.

Ha használt gumiban gondolkoztok, maradjatok az 5 collosnál, mert a piacon arra való gumit lehet legkönnyebben kapni, 160-165-ös méretet. A 4,25-höz 150-es gumi kell és az használtban ritka. Ezekben átlag 1,6 bar legyen elől-hátul a guminyomás a motor súlyától függően (versenymotoroknál, hidegen mérve).

Kiskökény 

MagyarMotocross Rajongók Klubja

2014. február 4., kedd

MŰHELY: a kormány




 
Ajánlom a merevítő nélküli kormányokat, mert esésnél nem görbülnek. A vaskormány nem túl praktikus, mert ha elgörbül és visszahajtod, legközelebb, vagy azonnal eltörik. Az alumínium a jó, mert rugalmas és esésnél nem sérül.



Kiskökény

MagyarMotocross Rajongók Klubja